Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cigaretta márkák

Benson & Hedges

 
 
Ezüst dobozos Benson & Hedges cigaretta a dohányzás egészségkárosító hatására figyelmeztető felirattal.

Benson and Hedges egy brit cigarettamárka, a Gallagher Group védjegye, mely a Japan Tobacco leányvállalata 2007-től. A cigarettát először az Old Bond Street-en gyártották előszörLondonban, mára azonban már az észak-ír és az ír piacokon is értékesítik.


A Benson and Hedges első dohánygyára 1873-ban alakult,
 William Benson Hedges alapította meg, ezt követően fia, Alfred Paget Hedges követte őt az üzletben, 1885-ben csatlakozott a vállalkozásához. Ebben az évben azonban William elhagyni kényszerült a céget. Az 1900-as évek elején az USA-ban és Kanadában azonban már árusították az első cigarettájukat. Miután William kiszállt a munkából, az amerikai ág önállóvá vált, később 1928-ban Philip Morris ezt meg is vásárolta, majd miután William fia, Alfred is kiszállt, a kanadai ágat is felvásárolta 1958-ban. 1955-től az Egyesült Királyságban a Benson and Hedges cigaretták a Gallagher Group védjegyeivel vannak ellátva.

Története

1977-től maga Gallagher-aki egyértelműen a Gallagher Group tulajdonosa- is beszállt a vállalkozásba. Ő azonban már 6 különböző dohánygyárat működtetett. Egy titkos megbeszélésre hívta a vállalatok vezetőit-köztük a Benson and Hedges képviselői is jelen voltak- és ott egy furcsa ötlettel állt elő, miszerint vezessék félre a népet Angliában a dohányzás káros hatásairól és a leszokásról. Ezt követően elindult a televíziókban az erről szóló reklám, valamint számos mozifilm volt megtekinthető, amely leginkább a Benson and Hedges számos fajtáit mutatta be.

Szerepe a piacokon

A cigaretta ezüst, arany, zöld (mentolos), illetve fekete dobozokban is értékesítik, mindegyik különböző ízesítésű. Napjainkban már szivart is gyártanak ebben a fajtában.

A brit piacokon

2007-ben a Benson and Hedges cigarettagyár változtatott fajtáin, ezúttal megjelentek a szénszűrős, illetve az arany csomagolású cigaretták is. Emellett megjelent egy ezüst színű változata is, amely a leggyengébb fajtának számít, mivel a nikotintartalma 0,1 mg. Ezekkel a fajtákkal a cigarettagyár elérte azt, hogy már 14 ízesítésben kapható a Benson and Hedges. Még 2009 júliusában arany és ezüst fajta változat jelent meg a dohányfajtáiban is, amelyek a sodort cigarettákhoz szükségesek. 2010-től a cigarettagyárhoz érkezett egy Edge nevezetű csomag, amelynek lényege, hogy újabb cigarettákat kell, hogy előállítsanak a brit piacokon. Ez meg is történt, ma a legismertebb fajtái a Benson and Hedges Gold (arany) és Gold Benson and Hedges Superkings, utóbbit sodort cigarettára kell használni.

A tengerentúli piacokon

British American Tobacco, mely egy védjegy előállító csoport, 1956-tól engedélyezte a cigaretta szállítását más országokban is. 1930-ban ugyanis megalakult a Benson & Hedges (Overseas) Kft, melynek egy Abraham Winx nevezetű ember volt a tulajdonosa. A vállalat ugyanis azért alakult meg, hogy más országokba is eladhassa a Benson and Hedges fajtákat. A British American Tobacco cégtől az engedélyt a cég megkapta, ezek után számos cigarettát szállítottak AusztráliábaÚj-Zélandba, illetve Tajvanba. A cég hazai pályán is helytállt, Kanadában és Közép-Amerikában szerte ismert volt. A vállalat olyan sikeres volt, hogy ismét néhány új fajta cigarettát állítottak elő:vörös, szürke, lila és fehér csomagolásokban.

Szponzorálása

Ausztrália

Ausztráliában a cigarettamárka fő szponzora volt a nemzetközi krikett versenyeknek, ezen belül a világbajnokságának, illetve a világbajnoki kupát is ez a termék szponzorálta. A Benson& Hedges támogatója volt a híres túra-autó versenyző Tony Longhurst csapatának is az 1980-as évektől az 1990-es évekig. Ezek után a cigaretták reklámozását betiltották az országban, így már más szponzorral kellett szerződést kötni.

Világszerte

A Benson and Hedges támogatója volt 1996-tól 2005-ig a Jordan Grand Prix Formula–1-escsapatának, de ezt a szerződést is fel kellett bontani, mivel 2006-tól az Európai Unió is betiltotta a dohánytermékek reklámozását.

Pall Mall

 

 

 

A Pall Mall Magyarországon

Pall Mall a R. J. Reynolds Tobacco Company cigaretta márkája. A vállalat központja az egyesült államokbeliWinston-Salem városában található, Észak-Karolinaállamban.


A Pall Mall márkát
 1899-ben alkotta meg a Butler & Butler vállalat, hogy ellássa a felsőbb osztálybeli embereket az első prémium-kategóriás cigarettával.

Története

1907-ben az American Tobacco megvásárolta a Butler & Butler-t, ezzel tulajdonába került a Pall Mall név is. Újításként bevezettek egy új cigaretta-formát, amit king-size-nak (magyarul: "királyi méret") neveztek el, ma ez a 85 mm-es hossz a cigaretták alapértelmezett hossza.

A Pall Mall 1960-ban ért népszerűségének csúcsára, amikor a legjobban fogyó dohánytermék volt az USA-ban. Az újítás tehát kifizetődött, ennek hatására a vállalat bevezette új, 100mm hosszú termékeit, amivel újabb szabványt teremtett (leggyakoribb elnevezés a Brown & Williamson Tobacco Corporationhoz), lemaradtak a megjelenésben, mivel az egyetlen olyan termék volt e cigaretta a piacon, amely nem tartalmazott füstszűrőt. Végül is 2001-ben, amikor bemutatták az új, füstszűrős Pall Mall-t, a cég vissza tudta szerezni azt a részesedést a piacon, amit a folyamatos újításokkal korábban már megszereztek. A Brown & Williamson 2004. július 30-án úgy egyesült a R. J. Reynolds Tobacco Company-val, hogy az utóbbi nevet vette fel az egyesült vállalat. Az R. J. Reynolds folytatta a füstszűrős és füstszűrő nélküli Pall Mall gyártását az államokbeli piacra, hangsúlyozva a hagyományos változatot. A British American Tobacco szerezte meg a jogot a Pall Mall USA-n kivüli gyártására és forgalmazására.

A népszerű Pall Mall logo szecessziós betűtípussal tünteti fel a Pall Mall feliratot a doboz elülső és hátsó oldalán. A csomagoláson elöl és hátul is megtalálható címeren a két fejedelmi oroszlán, és a lovagi sisak látható. A pajzson a „Per aspera ad astra” (latin mondat; magyarul: „Küzdelmeken át a csillagokig”) mondat látható. A dobozon dombornyomással felírva látható még az „In hoc signo vinces” (latin mondat; magyarul: „e jelben győzni fogsz”) ismert lovagi jelmondat. Ez a frázis felbukkan a Milvius-hídi csatánál, ahol I. Konstantin (Szent Konstantin) nagy túlerővel találta szembe magát. Istensugalmazására másnap Szent Konstantin egy labarumot ((XP) a krisztosz görög szó első két (görög) betűje) festetett emberei pajzsára, és legyőzte a rómaiakat.

Megjelenés a kultúrában

Kurt Vonnegut, aki Pall Mall márkájú cigarettát szívott, számos novellájában ír erről a cigarettáról. A Pall Mallt úgy emlegeti, mint előkelő fajtáját az öngyilkosságnak.

Marlboro

Marlboro a Philip Morris cég védjegye cigarettákra. A Marlboro Man (magyarul: "Marlboro Férfi") tette híressé. Az egyik legnagyobb forgalmú cigarettamárka a világon.

 

Története

Philip Morris londoni cigarettagyáros 1902-ben hozta létre New York-i leányvállalatát, hogy Amerikában is árusítsa cigarettáit, beleértve a Marlborót is. 1924-től a Marlborót női cigarettaként reklámozták, a "Mild As May" (szabadfordításban: "a lehető leggyengébb") szlogent felhasználva.

Egészen a második világháborúig, ez volt a Marlboro fő reklámstratégiája. A világháború alatt a szállítások szüneteltek és a Marlboro eltűnt az amerikai piacról.

Az 1950-es években a Reader's Digest magazin cikksorozatot közölt, melyben a tüdőrák kialakulását kapcsolatba hozta a dohányzással. Válaszul a Philip Morris és a többi cigarettagyártó vállalat piacra dobta a filteres cigarettát. Az új, filteres Marlborot 1955-ben vezették be.

 

A Marlboro elnevezés a londoni Great Marlborough Street utcanévből ered, a cég londoni gyárának címe után.A Human Rights Watch 2010-ben készült jelentése szerint a Marlboronak szállító Kazahsztánidohány ültetvényeken 10 év körüli gyerekmunkások dolgoznak; a növényvédőszerek és a növényből bőrükön át felszívódó nikotin, valamint a visszaélések miatt igen nehéz körülmények között. A jelentésre reagálva a Marlboro bejelentette, hogy megváltoztatná felvásárlási szabályait.

Választék

 

  • Marlboro Red (Full Flavor) – Piros: Kings, 100s és 72mm-es doboz
  • Marlboro Medium: Kings és 100s
  • Marlboro Lights: Kings, 100s, és 72mm-es doboz (az Európai Unióban Marlboro Gold néven)
  • Marlboro Ultra Lights: Kings és 100s (az Európai Unióban Marlboro Silver néven)
  • Marlboro Menthol: Kings, 100s, és 72mm-es doboz
  • Marlboro Menthol Lights: Kings és 100s
  • Marlboro Menthol Ultra Lights: Kings és 100s
  • Marlboro Menthol Milds: Kings, 100s, és 72mm-es doboz
  • Malboro: Gold touch
  • Malboro: Silver
  • Marlboro: Gold Touch: Black 20 cigarettes
  • Marlboro: Core Flavour

Reklámkampányok

A "Mild as May" volt az a kampány, amiben a Marlboro még füstszűrő nélkül szerepelt. A nőknek szánt terméken szerepeltMae West aláírása.

A Marlboro cigaretták egyik fajtája ebben az időben piros véggel volt kapható, így nem látszott meg rajta a nők rúzsfoltja.

A korai 1960-as években a Philip Morris reklámügynöksége, a Leo Burnett megálmodta a "Marlboro Country"-t (magyarul: "Marlboro ország"), és "Marlboro Man"-t, a cowboyt. Ez a figura nagy sikert hozott, és a kampány kezdete után 5000%-kal nőtt a Marlboro cigaretták eladási mutatója.

 

A Marlboro ezenkívül ismert szponzora a motorsportnak. APenske autók az IRL Indycar szériájában Marlboro felirattal és színben indultak. A Forma-1-ben ma aFerrari szponzora, előtte számos évig a McLaren csapatot támogatta. Ezen kívül egyes versenyzőket is támogatott, Marlboro World Championship Team néven. Számos pilóta neve szinte összeolvad a márkával, többek között ilyen Jenson Button is, aki az 1999-es Formula-3-as szezonjában volt a Marlboro támogatottja. A Peugeot World Rally csapata is a Marlboro jelvényeit reklámozta autóin. A 2000-es évek közepétől egyre több országban kezdték tiltani a dohány reklámokat, ezért a Ferrari csapata a Marlboro logót egy vonalkódra cserélte, melyet a 2011-es idényig használtak.

Davidoff

Davidoff egy svájci cigarettamárka, a brit Imperial Tobaccovédjegye. A Davidoff dohánygyárak kezdetben csak szivarokat forgalmaztak, csak később tértek át a cigaretta gyártására.

 

Történet

Egy bizonyos Zino Davidoff (született 1906március 11.Kijev) nevezetű ember számos regényt ír eleinte önmagáról, majd a saját elképzelései szerint, szülei emiatt őrültnek tartották. A fantáziaregényeiben megírta, hogy neki és családjának lesz egy nagy dohánygyára, melyből meg fognak gazdagodni. A történtek a valóságban majdhogynem bekövetkeztek. Szülei szivarokat árultak az ukrán kültéri piacokon, ezzel azt remélték, hogy gyerekeinek (4 gyerekük volt, köztük a legidősebb Zino volt) az abból nyert pénzből jobb megélhetőséget tudnak majd biztosítani.Hazájukat azonban el kellett hagyni a számos poltikai zűrzavar miatt (Kijev ugyanis ekkor az Orosz Birodalom része volt). A család 1911-ben Genf városába, Svájcba költözött, mivel a korban ebben az országban voltak a legbiztosabbak az anyagi körülmények, hiszen Svájc teljesen független volt még a második világháborúban is, valamint számos dohánygyár tulajdonosai is ideköltöztek. Zino családja 1912-ben egy üzletet nyitott, melyben szintén szivart árultak, akárcsak hazájukban. Az üzlet nem volt sikeres, ennek érdekében Zino, az iskola elvégzése után, 1924-ben elment Kubába, hogy hírnevet szerezzen magának és családjának, itt 2 évet dolgozott a dohányültetvényeken és megismerkedett a kubaiak által ismert szivarral, melyet a latin-amerikai nép nagyon különlegesnek és elismertnek tartott. Ezt követően Zino visszaköltözött Svájcba 1930-ban, átvette szüleitől a boltot, és sikeres üzletet faragott belőle. A Hoyo de Monterrey védjegy által kubai szivarokat forgalmazott, illetve a zürichi Dürr Zrt. által.1940-ben Zino kisboltjával együtt csatlakozott a Max Oettinger Group-hoz, ez a vállalat már 1875-ben megalakult, ők voltak az első számú importálói FranciaországnakNémetországnak. Zino e cég segítségével forgalmazta a bordeauxi borokat is, mellyel üzlete nagyon forgalmas lett és ezáltal rendkívül híres üzletemberré nőtte ki magát. 1970-ben Zino, miután meggazdagodott, eladta kicsi, ám sikeres boltját a Max Oettinger Groupnak, melynek a tulajdonosa Ernst Schneider nevezetű ember volt.Ezek után svájci nagykövetségben vállalt munkát egészen haláláig, 1994-ig. A Davidoff nevet Zino tiszteletére a Max Oettinger Group meghagyta, nem nevezték át a kisboltját.

 

A Davidoff szivar története

1967-ben a Cupatabaco volt az első olyan Davidoff szivar védjegye, mely nagyobb volt az eredetitől. Mivel a szivar kubai védjeggyel rendelkezett, és Kubában monopólium volt, nyilvánvaló volt, hogy más területeken nem árusítják a terméket, csak a kubai üzletekben. Az üzletek olyan sikeresek voltak, hogy számos vevője akadt az ismert szivarnak, vetélytársa nem is akadt a piacokon. Azonban 1969-ben megalakult egy dohánygyár a fővárosban Havannában El Laguito védjeggyel ellátva, melynek első teendője az volt, hogy a kubai elnöknek, Fidel Castronak gyártott szivart, így egyértelművé vált, hogy már ez a dohánygyár a legsikeresebb az országban. 1970-ben azonban a Cubatabaco társult a Max Oettinger Grouppal,-mely Zino Davidoff sikeres üzletének az akkori tulajdonosa volt, és a legnagyobb importáló Franciaországban, valamint Németországban- és ezáltal a piacokon a francia Dom Perignonpezsgőt is árusította, mellyel több vevőt csábított a vásárlásra,-mivel a pezsgő ekkor közkedvelt volt-kiütve az El Laguito tulajdonában lévő dohányvállalatot.

 

Davidoff termékek napjainkban

Miután 2006-ban az Imperial Tobacco vette át a kubai védjegy szerepét a vállalatoknál, utána már kevésbé gyártanak dohánygyárai szivart. Azonban cigarettáinak számos fajtái jelentek meg a piacokon: Magnum, Supreme, klasszikus, Mild, Lights(enyhe), Slims (vékony szálú), Super Slims, Ultra lights (nikotintartalma 0.1 mg), valamint a mentolos, illetve az enyhén mentolos fajták, valamint később az arany csomagolású is. A Davidoff olyan sikeres cigarettamárka volt, hogy 2007 áprilisában elsőként jelent meg a kanadai piacokon a Rothmans, Benson&Hedges márkával együtt. Latin-Amerikában a Davidoff továbbra is a Max Oettinger Group védjegye, a Dominikai Köztársaságban továbbra is gyártanak még szivart.

 

West

West egy német cigarettamárka, a brit Imperial Tobacco védjegye. A márka több mint 90 országban ismert.

 

Története

A West cigarettát 1981-ben árusították először a német piacokon. A terméket a "minőségi márka valós áron" szlogennel reklámozták. Először azonban 1987-ben jelent meg a szupermarketekben, ekkor már védjegy is volt található rajta.

 

Fajták

West hagyományos: a legelterjedtebb fajtája, mely vörös dobozban kapható, 10 mg kátrányt és 0.9 mg nikotint tartalmaz.

West ezüst: a második legelterjedtebb fajta, amelyet fehér dobozban árusítanak, 7 mg kátrányt, illetve 0.6 mg nikotint tartalmaz.

West Blue: kék dobozban értékesítik a piacokon aránya 4 mg kátrány, 0.4 mg nikotin.

West Rich Blue: szintén kék dobozos, a legerősebb ízesítésű a kék dobozosok között, 8 mg kátrányt tartalmaz, valamint 0.7 mg nikotint.

West ICE: a West mentolos ízesítése, élvezeti ízként tekintik a dohányosok, 7 mg kátrány van benne, nikotintartalma 0.6 mg

 

Szponzorálás

A West felirat először a Zakspeed Formula–1-es autókon volt látható 1985 és 1989 között. 2000 és 2002 között a Sito Pons csapatnak volt a szponzora a Moto GP-ben. Fő szponzora volt a Formula–1-ben a McLaren csapatnak 1997 és 2005 között, azonban a szerződést fel kellett bontani, mivel azEurópai Unió betiltotta a dohánytermékek reklámozását, ezután a csapat szponzora a Vodafone lett.

 

 

 

Gauloises

Gauloises (kiejtése: goloáz) egy cigarettamárkaFranciaországból származik, az Altadis nevű vállalat védjegye. A Gauloises a francia öntudat jelképe, csakúgy, mint a bordeaux-i bor, vagy a svájcisapka 

 

A cigaretta

A hagyományos Gauloises rövid, széles, füstszűrő nélküli termék volt, sötét szíriai és törökkapadohányból készült, amelyek megadták az erős, jellegzetes ízét. Néhány nem dohányzó ezt az égő kátrányhoz hasonlította.

 

Márkatörténet

Már a márka elnevezése is érdekes. Eredetileg Hongroises (magyar nők) néven forgalmazták, de az akkori állami tulajdonú dohánycég olyan nevet keresett, amely a gallokra emlékeztetve a francia hazafiságot idézi fel a fogyasztókban. Ezért 1925-ben a márka nevát Gauloises-ra változtatták. Franciaországban kedvelt szófordulat a la langue gauloise, egy mitológiai út, amelyen a gallokellenálltak a római hegemóniának – a modern irodalomban ezen hősök közé tartozik például Asterixis. A márka elnevezése tehát francia, és a termék Franciaországban a hősiesség és patriotozmus megtestesítője volt. Még a világháborúk közti Franciaországban is a hazaszeretettel azonosították a Gauloises cigaretták használatát.

A márka elengedhetetlen részese lett a lövészárkokban fekvő francia harcosok, és a Vichy Franciaországa ellen harcoló szabadságharcosok eszményi képének. A háború alatt a cigarettát a katonák reggelijének is nevezték, ezek a dohányrudacskák komfortosabbá tették az amúgy embertelen körülmények között harcolók életét, és kifejezte a katonák és munkások erőfeszítését a harcok érdekében.

A márkát kapcsolatba hozhatjuk a háborús művészettel (például Pablo Picasso-val) és az értelmiségi réteggel, például Jean-Paul Sartre-val, Albert Camus-vel és Serge Gainsbourg-ral. George Orwell is megemlíti a Csavargóként Párizsban, Londonban című művében, hogy ő is ezt a terméket szívta. Számos írót és művészt is megihletett a Gauloises és Franciaország romantikus társítása. Ez a márka bukkan fel Roman Polański filmjében, A bérlő címűben  is.

A Gauloises a nemzeti jó érdekében tett erőfeszítések jelképévé is vált: a Gauloises eladásából befolyt haszon egy részét a Regie Francais Tabacs nevű szervezet kapja. Ez egy kormányzati-civil együttműködés, mely a dohánytermékek használatát ellenőrzi, és szociális célokat is támogat. A cigaretta dobozán megjelenő kék szín is a francia zászlóban található kék színt használja.

 

Jogi környezet

A cigarettát a Seita nevű cég gyártotta, de az 1999-es év határkőnek bizonyult. A jogi nehézségek felszínre kerültek, amikor a francia egészségbiztosítási alap 51,33 millió francia frankos pert indított négy cigarettagyártó vállalat – köztük a Seita – ellen, a dohányzással összefüggő betegségekre fordított egészségügyi kiadások miatt. Ezt követte egy újabb per, amelyett a néhai kemény dohányosok családtagjait tömörítő szervezet és egy francia megyei egészségbiztosító, a Caisse Primaire d'Assurance Maladie indított, hogy kártérítést kapjanak a dohányzás miatt jelentkező jelentős egészségügyi kiadások miatt. Emiatt a márka menedzsmentje felhatalmazta az Altadist, hogy hozzon létre egy francia-spanyol együttműködést, hogy az új cég folytathassa a termékek gyártását és a nemzetközi forgalmazást. Így egyesült a francia Seita és a spanyol Tabacalera dohánycég. Ez az új vállalat már szembehelyezkedhetett a jogi követelésekkel.

Mivel Franciaország és Spanyolország is tagja az Európai Uniónak, a cég magaviseletét a dohányzáselleni harcnak kell kötelezően meghatároznia. Franciaországban minden harmadik ember dohányos, és a 65. év felettieknél a rák a vezető halálok. Törvény írja elő, hogy cigaretták csomagolásán fekete-fehér, a dohányzás káros hatásait ismertető felirat legyen, amivel megbomlik az eddig teljesen kék csomagolás egyedisége. Rendeleteket hoztak, melyek szerint a munkahelyeken, és a zárt közterületeken tilos a dohányzás.

 

Újabb fejlemények

2005 szeptemberében az Altadis a kereslet csökkenése miatt a franciaországi gyártást beszüntette, a Gauloises-t (és testvérmárkáját, a Gitanes-t) Spanyolországban gyártják. A korábban lille-i illetőségű dohánycég gyárát bezárták, 400 dolgozóját elbocsátották. Az értékesítés legnagyobb részét ma is Franciaországban bonyolítják, csupán az előállítás nem francia illetőségű.