Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

HITEK és Tévhitek

  • Uborka

    Az uborkáról sokáig tartotta magát az a hiedelem, miszerint mérgező.

  • Sárgarépa

    A régi korokban az a "hír járta", hogy a sok sárgarépa fogyasztástól meg lehet tanulni fütyülni.

  • Burgonya

    Régi magyar ősi népszokás szerint, aki sok kromplit fogyasztott, az megsüketült. Persze ma már tudjuk, hogy ez egyáltalán nem így van.

  • Avokádó

    Sokan azt hiszik, hogy az avokádó zsíros, ezért egyáltalán nem egészséges. A termés telítetlen zsírokat tartalmaz, ami pozitív hatással van a vér koleszterin-szintjére.

  • Csicsóka

    Sokáig azt hitték, hogy a csicsóka szára és gumója csak állatok takarmányozására hasznosítható, de a növény gumója az utóbbi időben jelentős szerepet vívott ki a modern táplálkozásban.

  • Zeller

    A népi gyógyászatban nemivágy-serkentőként alkalmazzák, de ezen hatása klinikailag nem bizonyított.

  • Cékla

    A népi gyógyászat javasolja a céklalé fogyasztását a menstruációs zavarok esetén, de erre vonatkozó hatása klinikailag nem bizonyított.

  • Tök

    Sokan úgy tudják, hogy a tök fény hatására nem barnul meg, de tévednek, ugyanis a tök erős fény hatására megbarnul.

  • Articsóka

    Az antik világban az articsóka ínyencségnek számított, mivel szerelemserkentő hatást tulajdonítottak neki, de ez még klinikailag nem bizonyított.

  • Sóska

    Tévhit, hogy a sóska mélyhűtőben elveszti ízletességét. A feldolgozott növény mélyhűtőben kiválóan tárolható, ugyanis jól bírja a fagyasztást.

  • Fekete ribizli

    Régen azt gondolták, hogy a fekete ribizli nyersen történő fogyasztása mérgező lehet, de ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Nyugodtan fogyaszthatjuk a gyümölcsöt frissen szedve.

    Mangó: a szerelem szimbóluma

    A csonthéjas mangó a legízletesebb egzotikus gyümölcsök közé tartozik. Az indiaiak szent fája. A szerelem szimbóluma. Ma már a gyümölcs friss alakban hazánkban is beszerezhető.

    Ismerjük meg!

    A mangófa (Mangifera indica) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik. A mangófa önbeporzó, több fajtája létezik. Származási helyét a szakirodalom Indiában jelöli, amelyre a botanikai neve is utal. Több mint 4000 éve termesztik. Távoli rokona a kesudiónak és a pisztáciának.
    Kelet-Indiából a buddhisták közvetítésével jutott Kelet-Ázsiába, majd Malajziába. Innen a portugáloknak és perzsáknak köszönhető továbbterjedése. Ma már a trópusokon és a szubtrópusi övezetekben gyakoriak a mangóerdők, régen viszont csak a kiváltságosok birtokán volt mangóerdő. A mangó alakja tojásdad vagy vesealakú, héja zöldes pirosas árnyalatú, de színe a sárgáig változik. Maga a gyümölcs húsa narancssárga színű, íze és állaga az őszibarackéhoz hasonlít.
    A gyümölcsnek egy darab nagyméretű, lapos magja van, amelyet rostos szőrök borítanak.
    A mangófa akár húsz méterre is megnő, és az ültetéstől számított negyedik - hatodik évben fordulnak termőre. Nagy terjedelmű gyökérrendszere mélyre hatol a talajba. Levele fiatalon vörös, később sötétzöld, virágzata sárgás-vöröses és az ágvégeken bugában fejlődnek. Hosszú virágzatán ezer-hatezer halvány rózsaszín virág fejlődik. Egy ágon akár több gyümölcs is terem. Akkor ígérkezik jónak a termés, ha meleg és száraz időszakban érhet a gyümölcs. A mérete a fajtától függ, de szilvától a dinnyeméretig váltakozik.
    A mangó nagy exportőrei Közép- és Dél Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Izrael.

    Miért jó?

    A mangó nem csupán kellemes ízű vitamin- és ásványi anyag forrás, hanem enzime gyomorvédő hatású A mangó gyümölcshúsának tápértékét nagy szénhidrát tartalma adja. Vitaminok közül megtalálható benne az A-provitamin, B1, B2 és az E vitamin is. Ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, hiszen foszfort és kálciumot ugyan úgy tartalmaz, mint nátriumot, magnéziumot vagy vasat. Béta karotin tartalma miatt pedig kiváló káliumforrás. Rosttartalma segíti az emésztést, és a kutatások szerint jótékony hatással van a szívre, valamint csökkenti a vér koleszterin szintjét. A mangó 100g gyümölcshúsában 245kJ/59kcal / energia van.

    Hogyan fogyasszuk?

    A mangóhoz hozzájuthatunk nyers vagy konzerv formában. A mangó teljes érettségben kissé megpuhul, ekkor a legízletesebb, de túlérett állapotban íze kissé émelyítővé válik.
    Ha nyersen és frissen vásároljuk, akkor mosás után hámozzuk meg és vegyük ki a magját. Ezt követően feldarabolhatjuk a kívánt formában és méretben. A gyümölcs húsa kiválóan illeszkedik a rákételekhez, sonkához és a lazachoz egyaránt.
    Van, aki a kettévágott gyümölcsbe likőrt önt, és lehűtve fogyasztja, de jó bóléhoz vagy gyümölcssalátához, fagylalthoz is, továbbá finom kompót és lekvár készíthető belőle.
    Indiában sok háztartásban csatnit készítenek belőle, ami egy hindu eredetű fűszer-mártás.

    Tippek - tanácsok

    Vásárláskor érdemes a nem teljesen puha gyümölcsöt választanunk, mert ha szobahőmérsékleten tartjuk, akkor néhány nap alatt megérik.
    Érett állapotban 1-2 napig eláll a hűtőszekrényben.
    Megkísérelhetjük a mangó csonthéjas magjának csíráztatását. Előtte azonban a friss magról le kell kaparni a magszőrökre tapadt gyümölcshúst, majd megmosva néhány napig érdemes száradni hagyni.
    Ezt követően ültessük el púpos részével felfelé, laza szerkezetű talajba, és lehetőség szerint olyan helyre tegyük, ahol alulról meleg éri.

    Érdekesség

    A mangó neve a tamil "mankay" szóból ered, amit a portugál kereskedők "manga"-ként fordítottak le.
    Mivel a mangó Ázsia egyes országaiban a szerelem szimbóluma, sok helyen az esküvői szertartásokon is megtalálható, így kívánják a bőséges gyermekáldást "elősegíteni".
    A mangófa levele mérgező, ezért fogyasztása tilos, az elégetett levelek füstje pedig szem és tüdőirritációt okozhat.

    Színkódolt egészség

    Mosolygó piros, harsogó zöld, csalogató sárga - a gyümölcsök és a zöldségek sokfélesége ebben a színkavalkádban is megnyilvánul. De jelentenek valamit a színek az egészségünk szempontjából, vagy csak a szemünket kényeztetik?

    Miből lesznek a színek?

    A zöldségek és gyümölcsök színeiért a növényi színanyagok felelnek, amelyek változatos formában minden élő növényi szervezetben előfordulnak. A legelterjedtebb és talán a legismertebb közülük a zöld színű klorofill, mivel ez minden növényben megtalálható. Ám ezen felül számos, élénk színű növényi festőanyagot ismerünk, vizsgálatukért pedig már két Nobel-díjat is odaítéltek. 1915-ben egy müncheni tudós, Willstätter, 1947-ben pedig egy angol kutató, Robinson részesült a legmagasabb tudományos elismerésben velük kapcsolatban. Fontosságukat azonban már korábban felismerték, és azt is sejtették, hogy a színeknek fontos szerepe van a növény életében. Gondoljunk csak bizonyos mérgező növények riasztóan furcsa színeire, vagy éppen a színes virágok rovarokat vonzó hatására. Sokáig azonban csak festékek alapanyagaként használták a növényi színezékeket, és nem tulajdonítottak nekik szerepet az egészség szempontjából.

    Az egészség színei

    A múlt században azonban többen is foglalkoztak azzal, hogy ezek a színezőanyagok milyen fontossággal bírnak az egészséges táplálkozásban. Egymás után jelentek meg a tanulmányok, közlemények arról, hogy a színes zöldségek és gyümölcsök többet is adhatnak nekünk, mint puszta táplálékot. Kiderült, hogy a színanyagok bizonyos mértékben antioxidáns szerepet is betöltenek, tehát védenek a környezetből származó vagy a szervezetben keletkező agresszív bomlástermékek, az úgynevezett szabadgyökök ellen. Ez megmagyarázza a rendszeres, de kismértékű vörösborfogyasztás egészségvédő hatását, hiszen a vörösborban található, a szőlő héjából származó antociánok nagy mennyiségben vannak jelen a vörösborban. Később olyan készítmények is megjelentek, amelyek koncentráltan tartalmazták a növényi színanyagokat, és ezek a mellékhatás nélküli természetes készítmények az egészségmegőrzésben vagy egyes - például tumoros betegségek - gyógyításában is hatékonynak bizonyultak. De mikor milyen színű gyümölcsöket, zöldségeket fogyasszunk? Nézzük, melyik szín mire való!

    Bőrbarát narancs

    A mindenki által ismert karotin és béta-karotin adja többek között a sárgarépa vagy a sárgadinnye élénk narancsos színét. Korábban a leghatékonyabb tumorellenes antioxidánsként ismerték, míg egy kísérlet ennek ellenkezőjére nem jutott. Azonban bizonyos mértékig biztosan segíti a szervezet harcát a tumoros sejtek ellen, illetve óvja a szemben található látóbíbort, amely a látás folyamatában az egyik legfontosabb szerephez jut. Mivel a béta-karotin szükség szerint A-vitaminná tud alakulni a szervezetben, a bőr épségének fenntartásában ez a legfontosabb növényi színanyag. Tehát ha nem is fogunk tudni jól fütyülni a sok sárgarépától, bőrünk sokkal egészségesebb lesz. A sárgarépát nem kedvelők választhatják még a sárgadinnyét, a mangót, vagy az egyik legbővebb forrást, a sütőtököt is.

    Regeneráló sárga

    A citrom, az ananász vagy éppen a kukorica sárgás színét az úgynevezett kriptoxantin adja. Erről az anyagról még keveset tudunk, de antioxidáns hatása mellett a sejtek megsérült szerkezeti elemeinek helyreállításában is szerepet játszhat.

    Szemerősítő piros

    A likopin a sárgarépában megtalálható narancssárga színű karotin módosulata. Élénk pirosas színt ad a zöldségeknek és gyümölcsöknek, de a karotinnal ellentétben a szervezetben nem tud belőle A-vitamin képződni. Ennek ellenére jótékony antioxidáns hatású, sőt a szem működésében kiemelten fontos szerepet tölt be. Egyes kutatók tumorellenes hatást is tulajdonítanak neki, de erről még nem állnak rendelkezésre teljesen meggyőző bizonyítékok. Az azonban biztos, hogy a likopinból kiemelten sokat tartalmazó paradicsom, gránátalma vagy rózsaszín grape-fruit fogyasztásával védjük egészségünket.

    Szívvédő vörös

    A vörös vagy lila színanyagokat tartalmazó gyümölcsök és zöldségek színüket az antociánoknak köszönhetik. Rendkívül hatékony antioxidánsok, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, meggátolják például a vérrögök (thrombusok) képződését. Ilyen hatású tehát nemcsak a már említett vörösbor és alapanyaga, a szőlő, hanem a cseresznye, áfonya, cékla, málna vagy éppen a vöröskáposzta is.

    Zöldessárga látásvédők

    A spenót, zöldbab vagy éppen a zöldpaprika színét két vegyület is biztosítja, melyekből színük intenzitásától függően különböző arányban találunk ezekben a zöldségekben. Az avokadó vagy éppen a tök is a luteinnek és a zeaxantinnak köszönheti sárgás-zöldes színét, amelyek szervezetünkben a szem működésében fejtenek ki fontos szerepet. A lutein elsősorban a látómezőt óvja, a zeaxantin a hályogok megelőzésében bizonyult hatékonynak.

    Zöld ultimátum

    A zöld szín talán a legerősebb egészségvédő színanyag. Főleg a klorofill adja az élénkzöld színt, de a mélyebb árnyalatok kialakulásában az úgynevezett izotiocianátok és egyéb indolvegyületek is szerepet játszanak. Ezek a természetes katalizátorok a máj működését serkentik, amely így olyan enzimeket és egyéb bioaktív anyagokat termel, amelyek hatékonyan veszik fel a harcot a tumoros sejtek ellen. A leghatékonyabb zöld egészségvédők között a fejes salátát, a káposztát, a petrezselyem zöldjét és a brokkolit találjuk. Fogyasszon belőlük rendszeresen nagyobb mennyiséget, ha óvni szeretné egészségét!

    Mitől is függ a színek ereje? A szabály nagyon egyszerű: minél erősebb, élénkebb egy zöldség vagy gyümölcs színe, annál több jótékony hatású színanyagot találhatunk benne. Tegye hát színessé az étrendjét, és vegye fel a harcot az egészségét veszélyeztető kihívások ellen!

    A főzés tudománya

    A helytelen étkezési szokások veszélyei a jóléti államokban már régóta ismertek. Túl sokat eszünk, túl gyorsan, túl zsírosan, túl édesen, túl sósan. Azonban már megtanultunk egyet s mást, és egyre több figyelmet szentelünk egészségünknek. Vásárláskor jobban odafigyelünk a termékek frissességére és tápértékére. Naponta olvasunk arról, milyen fontosak a zöldségek, és fokozatosan változtatunk étkezési szokásainkon. Egy problémát azonban a legtöbben teljesen elfelejtenek vagy egyáltalán nem tudatosul az emberekben: az ételek helytelen elkészítése! Egy táplálkozástudományi szakember így fogalmazott: "Meggondolatlanul tesszük tönkre mindazt, amit előtte - a vásárlásnál és a termék kiválasztásánál - már gondosan felépítettünk. Főzéssel, sütéssel és fűszerezéssel tesszük tönkre mindazt, amit egészségünket kellene, hogy szolgálja. Ugyanakkor csodálkozunk azon, hogy egészségünk, vonalaink, közérzetünk nem olyan lesz, mint ahogy azt szeretnénk."

     

    3 jó tanács


    1. Vitaminok és ásványi anyagok megtartása. A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek életfontosságúak az emberi szervezet számára.


    2. Csökkentsük a zsírmennyiséget. Aki zsírosan táplálkozik, az elhízik. A zsír nélküli főzés nem jelent problémát. A hús a saját zsírjában meg tud sülni, így amellett, hogy jóval egészségesebb, még ízletesebb is lesz.


    3. Főzés kevesebb sóval. A só fogyasztása magas vérnyomást idézhet elő, kerülni kell a sóval való fűszerezést. Sok élelmiszerben így is éppen elegendő mennyiségben található. Sokkal egészségesebb, ha kíméletesen, saját levében készítjük el az ételt. A víz nélküli főzéskor a vitaminok és ásványi anyagok megőrizhetőek, ugyanakkor az étel gusztusosabb, ízletesebb és sokkal egészségesebb. Ha a víz nélküli főzési módszert megismeri, megállapíthatja, hogy a további sózás teljesen felesleges. Saját levében főzve minden étel megtartja és kifejleszti tipikus sajátos ízét: elragadóan friss marad. Ha viszont tovább fűszerezi az ételt, akkor inkább friss növényeket használjon. Az AMC főzőedényekkel kíméletesen elkészített étel megőrzi az ételek sajátos ízét, így a torok és a nyelv számtalan új élvezetet fedezhet fel. Az új főzési kultúrával könnyebben valósíthatjuk meg, hogy egészségesen, ugyanakkor élvezetesen táplálkozzunk.