Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


húsvét

 Húsvét

Húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

A Biblia szerint Jézus - nagypénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni.

Húsvéti népszokások
Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkeni.
A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.

A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is.

A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.

A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.

forrás: http://www.balatonfelvidek.org

Húsvéti legendák

Április első hetében mindenki lázasan készülődik a húsvéti ünnepekre, festjük a tojásokat, vesszük a csokinyuszikat és feldíszítjük a lakást. De mi köze a bundás, nagy fülű nyuszinak a tojáshoz? Minden elsős tudja, hogy csak a madár tojik tojást, a nyuszi pedig emlős állat. Akkor miért hozza mégis a nyuszi a tojást? Nos, ennek semmi köze a biológiához, sokkal inkább egy pogány hagyományhoz, melyet a keresztény kultúra magába olvasztott. A pogány szimbólumok sok esetben megmaradtak, jelentésük néhány esetben kiegészült.

 

 

husveti-nyuszi-kutya
A pogány szimbólumok jelentése némileg módosult


 

 

Ostra, a tavasz istennője

Ostra a tavasz és megújulás germán istennője, őt ünnepelték a pogányok a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (Ostra nevéből származik a húsvét angol easter és német Oster kifejezés). Ostrát az összes eddig fellelt képen tavaszi virágokkal (barkával), kezében tojással és a lábánál nyuszikkal ábrázolták. Ezek a növények és állatok testesítik meg az újjászületést, a tavaszi megújulást. A legenda szerint Ostrának volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt és - hogy elkápráztassa, szórakoztassa a gyerekeket - tavasz ünnepén (április első vasárnapján) a madarat nyuszivá változtatta. Azóta hozza a nyuszi a tojást! - így szól  a magyarázat első verziója.

 

 

tavasz
A színes tojásokat rakó madarak az állatvilág különleges teremtményei


 

 

A főnixmadaras sztori

A másik, szintén elterjedt legenda a főnixmadárhoz és az ősi egyiptomiakhoz, perzsákhoz kapcsolódik. Ők úgy hitték, hogy a mennyországot a szent madár irányította, aki egy nyuszi képében született újjá. Ez a nyuszi azonban speciális volt, mert a tojást tojó képessége megmaradt. A kereszténység a főnixmadarat is kisajátította, olyannyira, hogy a korai keresztény irodalomban már a feltámadás és az örök élet jelképeként említették.

 

Akiknek saját nyuszija van

A harmadik történet szintén nagy fantáziára utal. Az ősi szászoknak ugyanis megvolt a "saját" tojást tojó nyuszijuk. Az általuk kultivált legenda szerint a tojást tojó nyuszijuk úgy "keletkezett", hogy egy kismadár megfagyott a téli hidegben, de Ostra, a tavasz istennője újjáélesztette, nyuszi alakjában. Azóta is minden húsvétkor az angol-szász nyelvterületen tojásokat festenek és felajánlják azokat Ostrának.

 

 

husveti-tojas
A húsvéti nyuszi ma már csokitojást tojik

 

 

Valószínűleg van még pár történet a tojást tojó nyuszi eredetéről, de mi egyelőre megelégedtünk ennyivel. Aki többre kíváncsi, járjon utána vagy kérdezze meg a húsvéti nyuszitól :)

A húsvéti nyúl története

 

Újabban a kicsik már az óvodában megtanulják a híres nyuszi történetét. Jó, legyen! Karácsonykor jön az angyal, aki a fa alá helyezi az ajándékokat, de Húsvétkor mit tegyünk? Hova helyezzük a nyuszi ajándékait?

Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre Holdistennő nevére vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli.

Mivel számos kultúrában a nyuszik szoros kapcsolatban állnak a Holddal, Eostre istennőt nyuszik képében ábrázolták.
husveti_nyuszi
A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg.

Egy régebbi történet szerint pedig, egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.

A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettük át. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával;ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik.

Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta.

Más hagyományok

Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik.

A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték.

Az amerikaiak számára is a nagyfülű állat egy legendás szereplő. Egyes törzsekben mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.

Az ókori Egyiptomban a nyuszi egy különleges helyet foglalt el, mint a termékenység szimbóluma, miközben a német hagyományok szerint ő az, aki minden tavasszal új életet teremt a Földön.