Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vác

 

 

Vác

Koordináták: é. sz. 47.77641° k. h. 19.13724°

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
Vác
Catedral of Vác.jpg
A váci székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola. Balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal
Vác címere
Vác címere
Mottó: Vác a Dunakanyar szíve
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Váci
Rang város
Polgármester Fördős Attila (KDNP)[1]
Irányítószám 2600
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 34 513 fő (2011. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 553,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 61,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vác  (Magyarország)
Vác
Vác
Pozíció Magyarország térképén
Vác  (Pest megye)
Vác
Vác
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.77641° k. h. 19.13724°
Vác weboldala

Vác (szlovákul Vacov, németül Waitzen, olaszul Vaccia, szerbül Вац) város Pest megyében. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt 9 és fél évszázados történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely.

 

Fekvése 

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és az M2-es autóúton (volt 2/A gyorsforgalmi út), a Nyugati pályaudvarról 25 perc alatt zónázó vonatokkal a MÁV 70-es számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonalán, autóbuszon vagy biciklivel a Duna mellett futó Budapest-Szob kerékpárúton, nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is megközelíthető a város. Amióta megépült a 2/A út (M2 autópálya), a Budapest – IpolyságKrakkó útvonal elkerüli a várost.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.

Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.

Történelmi településrészek 

A város közel 1000 éves története okán több városrészre osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek. Településrészek térképe: [1]

  • Alsóváros: Luxemburg, Burgundia.
  • Belváros: Tabán.
  • Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki.
  • Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály.
  • Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske.
  • Hermány
  • Mária-liget
  • Sejce

Nevének eredete 

Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

Története 

A váci főtér. Esténként itt sétálnak a helyiek.
Vác a Dunáról.

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.

Hangulatos macskaköves utcák.

A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.

Pest-Vác vasútvonal megnyitása

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.

A Szentháromság-szobor

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

A második világháború végén súlyos károkat szenvedett, 1944 december 8.-án foglalta el a szovjet hadsereg.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.

A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.

Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némelyik életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre.

2006-ban átadták az átépített, megszépült Március 15. teret.

Vác címere és zászlaja

A helyiek által gyakran csak „Kőkapu” néven emlegetett, Mária Terézia tiszteletére emelt Diadalív.

A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([2])

HUN Vác COA.jpg

A címer története 

Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki apátság alapító levele szól a "Vác várában" lévő Szent Mária Püspökségről, s a korabeli gyakorlat szerint ezzel egy időben székeskáptalanok is szerveződtek. A váci káptalan 1268-beli pecsétjén szerepel először a koronás Szűz Mária ülő helyzetben, balján a gyermek Jézussal.

Az 1457-ben használatos pecséteken gyermekét dajkáló koronás Szűz Mária ül, aki kezében királyi pálcát tart, s lábainál holdnegyed látható. Ez 1526-ban annyiban változott, hogy Szűz Mária jobb válla mellett egy sas, bal válla fölött egy csillag van ábrázolva.

A váci hegyes torony

A káptalani pecsét mintájára készítette el a város polgársága a középkorban használt pecsétnyomóját. Az 1689-es pecsét kerek mezőjében a holdsarlón trónoló glóriás Szűz Máriát látjuk, jobbján a gyermek Jézussal, aki jobb kezével keresztet emel, anyja bal vállán liliomos jogart nyugtat, s a holdsarló mellett két oldalt kinövő szár jobb csúcsán kettő természetes liliom fölött fehér galamb, bal csúcsán három természetes liliom.

A megújuló főtér

Püspök-Vác 1743-ban vésett pecsétjén szerepel először pajzsra emelt címerkép. (Címerről csak akkor beszélhetünk, ha a címerképet pajzson ábrázoljuk.) Ez a pajzsforma azért figyelemre méltó, mert majd az 1902-től 1949-ig használt pecséteken tűnik fel, sőt ez lesz az 1970-ben újonnan tervezett címerkép hordozója is.

Püspök-Vác, Káptalan-Vác 1859-ben történt egyesítése után Vác városa továbbra is megtartotta régi címerét. Az 1929-ig forgalomban levőkben a pajzs felső peremére öt lombos rangjelző korona kerül.

Vác a kompról

1949-ben a belügyminiszter megszüntette az addig használt ősi címereket. Vác városa 1970-ben határozta el új címer létrehozását, (kőkapuval, három kéménnyel) melyet 1989-ben módosított az alábbiak szerint:

Az egykori váci vár falának maradványai

A címer leírása (1. §) 

"Barokkizárt pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, aranyglóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével jobb vállain arany liliomos jogart nyugtat. A hold sarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona van."

A zászló leírása (2. §) 

"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árboc felőli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."

Demográfiai adatok 

Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

Gazdaság

A váci ferences templom főoltára
A váci székesegyház freskója
A váci székesegyház

Az iparosodás kezdetei az újkorban 

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.

A pártállam idején 

A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.

Napjainkban 

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett ami profilváltással is járt.

Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működőtőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógép-alkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.

2007-ben évtizedekig tartó folyamatos termelés után bezárták a nagymultú FORTE fotokémiai cikk-gyárat, mely a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el fotokémiai termékekkel és amely munkahely miatt eredetileg megépült az egész alsóvárosi lakótelep.

Közlekedés 

Turizmus 

Minden évben turisták sokasága keresi fel Vácot, első sorban könnyű megközelíthetősége, gazdag történelme és a rengeteg látnivaló miatt. Feltétlenül érdemes a túrázóknak sétálni egyet a főtéren, a Duna-parton, megtekinteni a székesegyházat, a püspöki palotát, Magyarország egyetlen diadalívét, amit Mária Terézia tiszteletére emeltek a helyiek, a fehérek templomát, és a barátok templomát,ahol I. Géza király van eltemetve. Akit inkább a múzeumok érdekelnek, azok semmiképpen sem hagyják ki a híres Memento mori kiállítást, ahol különböző kriptaleletek és múmiák vannak kiállítva, az 1998-ban megnyitott állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében nyert elhelyezést. Érdemes még a múzeumok közül megtekinteni a görög templomot, a Szent Mihály altemplomot, a Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjteményt és a Főtér galériát. Akiket érdekelnek a borok, azoknak külön csemege lehet a váci bormúzeum. Aki egy különleges forrócsokoládét akar inni,az üljön be a főtéri csokizóba! Fürdőzésre is van lehetőség a váci strandon. A vonattal érkezők tekintsék meg az 1846-ban épített vasútállomást. A belvárosban tucatnyi étterem közül válogathat az éhes turista. A több napra érkezőknek ajánlott előre lefoglalni szállásukat, mert ezekből nincs sok Vácott.

Programok 

Váci világi vigalom 

A Váci világi vigalom Vác legnagyobb kulturális eseménye. A háromnapos fesztivál minden évben július utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. A népszerű sztárzenekarokon kívül lesznek komolyzenei koncertek, családi és gyermekprogramok és további szórakoztató programok. Minden évben nagy sikert arat a barokk jelmezverseny és a felvonulás. Minden évben tűzijáték zárja a hétvégét. A rendezvény ingyenes.

Európa fesztivál 

Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.

Főtéri zenés hétvégék 

Minden nyáron, hétvégenként különböző koncerteket és kulturális rendezvényeket rendeznek a váci főtéren. A legjobb programok általában augusztus 20-án vannak.

Mária napi búcsú 

A jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező váci Mária-napi búcsút minden évben megrendezi a Váci Egyházmegye. A búcsúban ünnepi szentmisét is rendeznek, a ligetben található hétkápolnánál, itt Beer Miklós váci püspök hirdet igét, ez előtt ünnepi körmenetre kerül sor. A búcsúhoz tartozik a Mária napi búcsúvásár. A váci Vásártéren mutatványosok produkcióival, kirakodóvásárral, ugráló-várral, körhintákkal, és különböző koncertekkel várják az érdeklődőket. Ez minden évben szeptember második hétvégéjén van megrendezve.

Látnivalók 

Épületek 

Vác este
A piarista templom oltára
Református lelkészlak
Vörös ház
A váci Duna

A Március 15. tér épületegyüttese:

A Konstantin tér épületegyüttese:

Templomok, rendházak:

További látnivalók, műemlékek:

  • Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
  • Hegyes torony és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
  • Gombás-patak barokk hídja (Kőszentes híd)
  • Vörösház
  • Honvéd-emlékmű
  • Vasútállomás épülete
A Püspöki palota.

Múzeumok, kiállítások 

  • Bormúzeum - Váci Curia Borház & Borgyűjteménytár
  • Duna pArt Galéria
  • Főtér Galéria
  • Görög templom
  • Memento Mori
  • Modern Művészeti Gyűjtemény
  • Sporttörténeti Kiállítás
  • Szent Mihály Altemplom
  • Torony Galéria
  • Váci Értéktár - Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
  • Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjtemény

Egyéb látnivalók

Posta park

  • Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
  • Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
  • Zenepavilon
  • Naszály hegy barlangjai
  • Ártéri tanösvény
  • Váci Strandfürdő és Uszoda

Oktatási intézmények 

Vác úgynevezett „iskolaváros”, környező Pest -és Nógrád megyei települések ifjú lakosai tartoznak a váci iskolakörzetbe.

Az Apor Vilmos katolikus főiskola.
A székesegyház körül található a Piarista gimnázium, a zeneiskola, a Karolina, és a Hittudományi főiskola.

Általános Iskolák 

Középiskolák 

Főiskola 

Zeneiskola 

Vác a művészetekben 

A megújult váci főtér.
Vácott született Schmidt József nyelvész

Film 

  • Csendkút (rend. és í.: Pozsgai Zsolt) - játékfilm, 2007
  • Block-66 (rend.: Lóránt Demeter, í.: Füredi Zoltán) - játékfilm, 2009
  • A temetetlen halott (rend. és í.: Mészáros Márta) - játékfilm, 2004
  • Főtér: 41. adás - ismeretterjesztő

Televízió 

Rádió 

Sajtó 

Testvérvárosai 

Finnország Järvenpää, Finnország

Németország Donaueschingen, Németország

Franciaország Deuil-la-Barre, Franciaország

Románia Székelyudvarhely, Románia-(Erdély)

Izrael Givatayim, Izrael

Szlovákia Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom), Szlovákia

Szlovákia Ipolyság, Szlovákia

Egyéb együttműködések 

Japán Jurihondzsó, Japán[3]

Híres váciak 

Petőfi Sándor itt írta meg az Anyám tyúkja című versét 1848-ban.Jelenleg emléktábla díszeleg a házán
I. Géza magyar király itt, a Barátok templománál van eltemetve
Géza király szobra
Szent Hedvig szobra a főtéren

Itt élt 

A váci főtér
A szentháromság-szobor

Itt halt meg, itt temették el 

  • I. Géza magyar királyt Vácott temették el a mai Barátok Templomának (Szent Kereszt ferences templom, vagy más néven Vártemplom) helyén álló székesegyházban
  • Itt halt meg Kiss Ernő irodalomtörténész, piarista szerzetes,tanár
  • A váci börtönben halt meg 1952-ben Ereky Károly magyar miniszter és 1956-ban Ternegg Kálmán magyar katonatiszt

Sport 

Vácnak, a Duna közelségének köszönhetően, több Kajak-Kenus, és evezős klubja van. A legismertebb váci kajak-kenus,ill. evezős olimpikonok: Kammerer Zoltán, Dónusz Éva, Gyulay Zsolt, Pető Tibor, Hirling Zsolt, Galambos Péter. A város labdarúgó csapata a legnagyobb sikerét 1994-ben érte el,amikor bajnok lett a Vác-Samsung, jelenleg a csapat Dunakanyar-Vác FC néven indul, a Magyar labdarúgó bajnokság másodosztályában, azon belül is a keleti régióban szerepel. A város legsikeresebb csapata a SYMA Váci NKSE női kézilabda csapat, amely a 2009–2010-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) 3. helyen végzett, jelenleg olyan nemzetközileg is elismert játékosai vannak a csapatnak,mint Kirsner Erika, Herr Orsolya, Temes Bernadett vagy Tápai Szabina, az edző Németh András. A váci férfi kézilabda csapat jelenleg a másodosztályban vitézkedik. A váci sportlétesítmények: Ligeti Stadion, Sportcsarnok, Uszoda, Strand, Műfüves pálya, Baseball pálya.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.